2023 első negyedévében több, mint 65%-kal esett vissza a lakáshitelfelvétel volumene. A minden második hitelfelvételben aktív szerepet játszó banki közvetítők szövetsége, a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) egy felmérés keretein belül vizsgálta a piac változásait. A legaktívabb hitelszakértők által kitöltött felmérés tanulságai szerint a lakáshitelpiac várhatóan 2024 második felében térhet vissza a havi 100 milliárd Ft-os szintre. A szakértők a jelenlegi kereslet visszaesés mögött a magas kamatokon túl a lakosság saját anyagi helyzetének bizonytalanságát és az inflációt emelték ki. Az FPKOSZ felmérése rámutat arra is, mely pontokon segíthetné a szabályozó a piac hatékonyabb működését.  

A magyar hitelpiacon 2023 áprilisában készült először olyan felmérés, mely a legnagyobb aktivitású, éves szinten több, mint egy milliárd forint lakáshitel volument elérő szakértők véleményét szondázta. Az összesen 133 hitelszakértő tavaly a teljes hazai lakáshitelpiac új szerződéseinek 15%-ánál volt aktív.

2023 első negyedévében a lakáshitel szerződések értéke 67%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Ezen visszaesés még akkor is sokkolóan magas, ha figyelembe vesszük, hogy a zöld hitelek (MNB zöld otthonteremtési program) kiemelten kedvező feltételei jelentősen megnövelték a keresletet 2022 elején. Az FPKOSZ felmérése alapján ma a hitelfelvételt gátló tényezők között a magas kamatszint után szorosan következik az ügyfelek által érzékelt saját anyagi jövő bizonytalansága és a rekord magas infláció. A bankok szigorúbb hitelbírálata csupán a negyedik helyen nevesített ok az alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság mögött.

A közvetítők hangsúlyozzák, hogy szemben a 2008-as válsággal, ma a bankok hitelnyújtási aktivitásában nincs törés, sőt a bankok közötti verseny kifejezetten aktívnak tekinthető az ügyfelekért.

A felmérés vizsgálta azt is, hogy mikor térhet vissza a lakáshitel felvételi aktívitás újra a havi 100 milliárd Ft-os szintre. A szakértők ennek időpontjaként 2024 év második felét nevesítették. Az átlagember számára talán túlzottnak tűnhet a havi 100 milliárd Ft, így érdemes megjegyezni, hogy a magyar lakosság eladósodottsága komoly mértékben elmarad mind az európai, mind a szomszédos országok átlagától (és a 100 milliárd Ft-os havi dinamikával 5 éven belül sem érné utol a regionális átlagot.)

A hitelpiac visszaesése természetszerűen negatívan érinti a közvetítők bevételeit, így érdemi kérdés, hogy ki milyen stratégiát választ a negatív piaci környezet hatásainak kompenzálására. A szakértők közel háromnegyede kibővíti tevékenységét és a lakáshitelek mellett elkezd foglalkozni egyéb banki termékek közvetítésével is. 71% nyilatkozott úgy, hogy új ügyfélszerzési csatornákkal kívánja támogatni saját üzleti volumenét és közel a banki közvetítők fele szándékozik belépni biztosítási termékek piacára is.

A digitalizáció a közvetítői piacon is dübörög. A szakértők 68%-a gondolja úgy, hogy a folyamatok, az ügyfélazonosítás és aláírás digitalizációja jelentős mértékben fog fejlődni a következő három évben. A közvetítők mindössze 28%-a gondolja úgy, hogy ez közepes mértékben fog megtörténni, míg 4% véli úgy, hogy kis mértékben.

Hogyan működhetne jobban a hitelpiac?

A teljes hazai lakáshitelezési volumen 15%-át adó szakértők véleménye szerint a szabályozó szervek (Gazdaságfejlesztési Minisztérium és MNB) több ponton is tudná a piac hatékonyabb működését támogatni a törvényi és rendeleti szabályok módosításával:

  • a hitelszakértők 90%-a szerint a legfontosabb KHR és NAV adatbázisok közvetítők számára elérhetővé tétele lenne
  • 86% véli úgy, hogy a hitelezési folyamatokhoz szükséges igazolások egységesítése érdemi előrelépés lenne
  • az uniformizált dokumentációk bevezetése pedig 80%-os támogatottságot kapott

A hazai lakáshitelezés közel 50%-át adó közvetítők munkáját jelentős mértékben érinti bevételi oldalon a jutalékok szabályozása. Az elmúlt években több esetben is (Babaváró hitel, Zöld hitel) a termékek értékesítésének megindulását követően született szabályozói döntés a bankok által adható jutalékszint csökkentéséről. Nem meglepő tehát, hogy a piac élvonalába tartozó hitelszakértők több dimenzióban is kritikusan ítélték meg a jutalékszabályozást; a válaszadók 92%-a maximálisan egyetért abban, hogy egyes támogatott hiteltermékeknél az irreálisan alacsony jutalék végső soron a piaci versenyt csökkenti a bankok között, azaz a hitelfelvevőt hozzák kedvezőtlenebb helyzetbe.

A szövetség a felméréstől elkülönült munka keretében megvizsgálta a környező országokban a közvetítői bevételek szabályozását. Az FPKOSZ tagok testvérvállalatai által végzett információszolgáltatás alapján megállapítható, hogy kizárólag Magyarországon korlátozza a szabályozó a maximálisan fizethető jutalékot. Az FPKOSZ megítélése szerint hazánkban az elsődleges problémát nem a piaci lakáshiteleket érintő jutalékszabályozás, hanem a támogatott hiteleknél ezen szintnél lényegesen alacsonyabban meghúzott jutalékkorlát jelenti.

A hazai hitelpiac fejlesztéséért elkötelezett FPKOSZ az elmúlt egy évben több, maximálisan konstruktív egyeztetést folytatott le a magyar bankpiac minden meghatározó szereplőjével (MNB, Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Bankszövetség) és részletesen bemutatta a hitelfelvevők pozíciójának erősítését szolgáló javaslatait.