
Az év első két hónapjában a legfrissebb adatok szerint, mintegy 2000 igénylést nyújtottak be a CSOK Plusz támogatásra, az érdeklődés tehát kiemelkedőnek mondható az új otthonteremtési támogatási rendszer egyik fő eleme iránt a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) szerint. A szakmai szervezet meglátásai szerint azonban több olyan pontja is van a szabályozásnak és az igénylési folyamatnak, amelynél az ügyfelek nehézségekbe ütközhetnek. Ezeket azonosította be és foglalta össze a FPKOSZ, akik szerint növelhető lenne a sikeres igénylések száma azzal, ha ezek a pontok is válaszolnának az ügyfelek eddig felmerült igényeire, ezzel igazodnának mind az otthonteremtők, mind a piac változásaihoz is.
Az érdeklődés mértéke a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten igen jelentős, ami azt jelzi, hogy a piacnak van igénye az új típusú szolgáltatásokra, annak ellenére, hogy a CSOK Plusz esetében némileg szűkült a jogosultak köre. A FPKOSZ szerint, az ügyfelek felől érkező tapasztalatok azt mutatják: az igényléseknek egy jó része nem valósul meg, jogi rendezetlenségek, szabályozási anomáliák vagy a feltételek piaci körülményekhez való rugalmatlan alkalmazkodása miatt. De melyek pontosan ezek és mik a megoldási lehetőségek?
„Az egyik ilyen pont a szabályozásban a családi házak, azaz egylakásos lakóingatlanok esetén támasztott méretbeli elvárás, amely különösen az első közös ingatlant vásárlók esetében lehet kérdéses.” – mondta el Sándorfi Balázs, az FPKOSZ elnöke. „Érdemes lehet az első lakásszerzőkre vonatkozó vételárkorlátot, valamint a CSOK Plusz esetén támasztott minimális alapterület- kategóriákat a piaci változásokkal is összhangba hozni. Jelenleg ugyanis a támogatás feltétele az említett házaknál egy gyermek esetén a minimum 70, két gyermek esetén a minimum 80, három gyermek esetében pedig a minimum 90 négyzetméteres élettér. A támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot. A megszabott kritériumok gátat jelenthetnek a támogatás kihasználását tekintve, hiszen nincsenek összhangban a kínálati oldal lehetőségeivel, hiszen jelenleg – különösen a fővárost tekintve – kevés a piacon a 80-90 négyzetmétert meghaladó családi ház, megfizethető kategóriában.”
Továbbá a családi házak közel harmadánál probléma, hogy az ingatlan jogilag rendezetlen részeit egyes bankok figyelembe veszik, mások azonban nem. Az FPKOSZ szerint egyszerűbb lenne, ha a jogilag rendezett részeket – amelyek megfelelnek a CSOK Plusz elvárásoknak – elfogadnák. Jelenleg ezt a kérdést jogkörén kívül kezeli a Kormányhivatal, így részükről nincs állásfoglalás.
További kérdést vet fel az értékbecslés témaköre: a szakértők tapasztalata szerint, számtalan adásvétel hiúsul meg (foglaló veszik el) azzal, hogy a bank szerint nem ér annyit a piaci áron vásárolt ingatlan, mint ami az adásvételben szerepelt. Kockázat lehet az ügyfeleknek, hogy nem lehet előzetesen olyan értékbecslést elkészíttetni, ami az éles bírálatnál elfogadható. Van olyan bank, amely elfogad korábbi adásvételit, amennyiben 1-2 éven belül vásárolt ingatlanról van szó, és van, amelyik csak friss, 90 napnál nem régebbi) értékbecsléssel dolgozik. A piaci szereplők szerint az egészet eleve el kellene törölni, hiszen az igénybe vehető hitelösszegre nincs hatással.
Egyelőre nincs jogegység a korábbi (a CSOK Plusz igénylést megelőzően felvett) kamattámogatott kölcsönök visszafizetéséről sem. A nagyobb pénzintézetek álláspontja különbözik, ami eleve érdekes jogértelmezési problémát vet fel. Az ügyfelek sok esetben kíváncsiak arra, hogy mennyi lesz a visszafizetendő összeg, milyen büntetőkamatokkal kell számolni, ha nem jön össze a baba. Viszont mivel az első években változik a kamat alapja, így szinte kiszámolhatatlan ez az összeg, valamint az is, hogy mennyire emelkedik meg a törlesztőrészlet. Az FPKOSZ szerint a fent említett javaslatok bevezetése és a meglévő problémák orvoslása hozzájárulhat egy egészségesebb és hatékonyabb lakáshitel-piac kialakításához, valamint növelhető lenne a sikeres igénylések száma is.